Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
65.67 KB
2008-05-06 09:37:28
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
286
1758
Rövid leírás | Teljes leírás (6.36 KB)

Fityeház - Ki kicsoda Zala megyében 1996 337-338old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864

A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

FITYEHÁZ

A község említése 1422-ben Fythefelde, 1531-ben Figehaza. Magyar helységnév, a régi magyar Fitye, Fiteh személynév és a -háza utótagnak az összetétele. Maga a személynév talán rokon a Fitos családnévvel. A XIV. században itt volt birtoka Kanizsa plébánosának. Fityeház lakói földműveléssel, állattenyésztéssel, halászattal, vadászattal és rákászással foglalkoztak. A törökök többször földig rombolták a falut, amely a hódolt-ság végéig lakatlan maradt. A kastélyt több forrás is említi. M. Kovács János A Magyar Krónikának röviden lerajzolt Sommája című könyvében olvasható: "A babolcsai, a segesdi és börzöncei törökök a Fityeházi
Kastélyra jövének és azt erősen ostromolták. Kiket Malakóczi Miklós, Zrínyi Györgynek fő kapitánya jeles, okos, hadviselő vitéz ember készen várván megüté és igen megveré őket." Csak 1680 után lakta ismét a falut egyetlen lutheránus jobbágy, aki robot fejében a török kézen lévő váracska rétjeit kaszálta. A Kanizsa felszabadítására összegyűlt csapatok újból elpusztították a kis majorságot. A helyet csak lassan foglalták el az új telepesek.
A község a XVIII. században többször is gazdát cserélt. A Batthyányak fejenként (évi) öt nap robotra kötelezték a lakosságot, s ez a teher a majorság gyarapodásával egyre nőtt. A XVIII. század közepén 18 gazda és egy özvegy élt a faluban. Ekkor a fityeházi-ak szőlőtermesztéssel és gabonatermeléssel foglalkoztak. A jobbágyok alulmaradtak a jogaikért folytatott küzdelemben.
A XIX. század elején a parasztok kilencven százalékának öt holdnál kisebb földje volt, csak két gazda művelt tíz holdnál nagyobb területet. Az 1935-ös összeírás alapján az egy főre jutó földterület fél hold volt.
A XVIII. század közepén még jórészt magyarok lakták a falut, a század vége felé azon-ban túlsúlyba kerültek a horvátok. Egyes források 1 796-ben még magyar falunak titu-lálták, a XIX. században azonban már horvát településként tartották számon. Az egyko-ri szegénységet jellemzi, hogy az 1880-as évektől ruházatuk egyre inkább a kiskanizsa-ihoz hasonult: a régi ruhákat elszaggatták, az ünneplőt pedig eltemették halottaikkal. Az

idősebb generáció magyarul és a káj-horvát dialektusban is kitűnően beszél. De a faluban már csak egy idős pol-gár, Novák Kálmán-né született Haran-gozó Aranka jár he-lyi viseletben. Ruhá-it szívesen kölcsön-adja a fiataloknak, ha néha-néha a ha-gyományok szerint szeretnének öltözni. A ma 760 lelket számláló falu kö-zelmúltjáról elmond-ható, hogy az utóbbi hat évben megállt az


elvándorlás, melynek ten-denciája 1956 és 1989 között volt a legerőtelje-sebb. A távozás fő oka a város közelsége, illet-ve a körzete-sítés. Az önállóság megszüntetése maga után vonta az infrastruktúra, a szolgálta-tás, az oktatás, a kulturális élet színvona-lának csökkenését.
Az utóbbi években sokan visszatelepül-tek a faluba. A zalai kisközségek közül - a Balaton parti településeket nem számítva -Fityeházán épült a legtöbb lakás a ...