* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 133.96 KB | |
| 2008-01-15 11:51:36 | |
 | |||||||
Nyilvános  778 | 5917 | A cikk a következő könyvből származik (133-135. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 762 fő FITYEHAZ Belterület: 54 ha FITYEHAZ KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8835 Fityeház, Alkotmány tér 10. Telefon: (93) 369-008 Külterület: 596 ha Fityeház Nagykanizsától délre 12 kilométerre, a Mura közelében és a Principáliscsatorna mellett fekszik. Az 1870-es évektől vasúti megállóval rendelkezik a Nagykanizsa-murakeresztúri főútvonal mentén. Határa viszonylag kicsi és sík, néhol lapályos, túlnyomó részben homokos. Történelem A levéltári adatok először 1422-ben szólnak a faluról, ekkor Fythyefelde alakban olvashatjuk. A későbbiekben Fygehaza (1531), Fytthye (1573), majd Fityeháza (1786) változatai ismeretesek. Mai végleges formájában 1877-től fordul elő. A Fityeház elnevezés előtagja személynév, mely a "fites-finta" szó családjával áll összefüggésben, és ehhez járult a -ház(a) utótag lakóhely, otthon értelemben. Első említésekor Keresztúri Balázs birtokrészeként találkozunk a településsel peres iratban, a nevezett családja Római katolikus templom BASIC INFORMATION • The settlement lies 13 kms south from Nagykanizsa. It is easily accessible by the Nagykanizsa ■ Murakeresztúr railway line. The settlement is lirst mentioned in the written documents as early as 1422 under the name of Fythyfelde. When the place is first mentioned it is owned by Balázs Keresztúry. In 1531 it belongs to the Kanizsa parish. The place was in- vaded by the Turks several times. As the villagers were afraid of the Turks they did not dare to remain in the settlement. This might be the teáson why the place re- mained uninhibited until the end of the Tutkish occupation. • The place was tesettled very eatfy. In the 18 th century Fityeház had several own- ets. The Batthyány family temained the main landownet of the area until the 1930 s. From the 19 th century the place was mainly settled by Croats. The reál development of Fityeház started when the railway line between Nagykanizsa and Pécs touched the viliágé in the 1870 s. Unfortunately the number of inhabitants decreases. • The infrastructure is good in the village. 100% of the apartments are with run- ning water, 32% of the apartments are with telephoné, garbage collection is provitied. Health - sports - and cultural facilities are alsó good. The villages has a culture centre library, elementary school and sports fields. There are 21 small enterprises in the village. • Until 1990 Fityeház belonged to Murak- ersztúr After the elections of 1990 the new municipality considered the devel opment of the village very important. They wanted to stop people\'s moving, 15 new building sites were given to those who wished to remain here. Fit yeház has a twin city in Croatia. Patófalvi György ellen pereskedett. Hosszú idő után hallunk újra a településről. 1531-ből azt tudhatjuk meg róla, hogy Kanizsa plébániájához tartozik. 1548-ban 6 portát és 7 szegényt írtak össze, míg 1564-ben 16 jobbágyot. Kanizsai Orsolya 6 negyed és 3 puszta jobbágytelkéről is szólnak a források. A törökök többször megtámadták a helységet, ennek "eredményeként" 1566-ban puszta, négy évvel később pedig teljesen puszta. Egy esztendő múlva hírt adnak arról, hogy a falut lefoglalták a kanizsai vár számára, a lakosokat a várnál szükséges munkák elvégzésére kötelezték. A töröktől való félelmükben a jobbágyok nem mertek községükbe lakni, s az a hódoltság végéig jórészt lakatlan maradt. M. Kovács János „ A Magyar Krónikának röviden lerajzolt Summája" című könyvében ez található 1593-ból „A babolcsay Segesdi és Börzöncei törökök Kanizsáról, a Fityeházi MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. „Életkapu" emlékmű az Alkotmány téren Kastélyra jövének, és azt erősen ostromolták. .Kiket Malakóczi Miklós, Zrínyi Györgynek főkapitánya jeles, okos, hadviselő, vitéz ember készen várván, megüté, és igen megveré őket." Ilyen jellegű pozitív leírás a korról nem sok maradt ránk. Inkább komor tényeket tudunk meg a forrásokból. Például 1597-ben arról írnak, hogy a falu teljesen üres volt. Csak 1680 után lakta ismét Fityeházát egyetlen lutheránus jobbágy, aki robot fejében a vár rétjeit kaszálta. A Kanizsa felszabadítására összegyűlt csapatok azonban újból elpusztították a kis majorságot. A helyet lassan foglalták el az új telepesek. 1690 körül csupán egy kovács élt itt. 1693-ban tulajdonosa a kanizsai plébános volt. 30 hold jó rét és 50 hold makkoltatás-ra és vadászatra alkalmas erdő jelentette a birtokot, amely néhány év múlva a kincstárra szállt. 1697-ben a mocsárban való hal-és rákfogási lehetőségét említették. 1703-ban már van Schenkendorff báró a bérlő, aki előtte a kanizsai vár parancsnoka volt. Épületként ekkor egy majort, egy házat és két vízimalmot írtak össze, a falu területét pedig 6 hold szántó, 20 szekér rét és 350 négyszögöl tölgy- és bükkerdő alkotta. A község a 18. században többször is gazdát cserélt. 1720-ban Esch József tábornok vásárolta meg. Három esztendővel később azonban báró Pálffy Miklós nádor már szolgálataiért Petrák Istvánnak adta a teljes prédiumot. 1728-ban 12 hold volt a szántó, továbbá egy - makkoltatásra alkalmas - kis erdőről is tudunk. Batthyány Lajos nádor birtokába - a kanizsai uradalom részeként 1744-ben került Fityeház, s e család még 1935-ben is a legfőbb tulajdonosa volt. A lakosság ekkortájt földműveléssel és állattenyésztéssel, valamint halászattal, rákászással, pákászkodással foglalkozott. Legelő, erdő bőségesen volt. 1750-ben 18 gazda és 1 özvegy szerepelt az összeírásokban. 1756-ban már 36 jobbágyról és 2 házas zsellérről szóltak a források; 38 házát is említették a falunak. A jobbágyok évente öt nap gyalogrobottal szolgáltak, s készpénzzel is adóztak. A túlzott követelések - súlyos robot, magas adó -, valamint a sok büntetés és a rétek elvétele miatt a lakosok már 1766-ban panasszal fordultak a Batthyány úriszékhez, de ered- ménytelenül. A község lakosai a 18. század közepéig főleg magyarok, utána egyre több lett a horvátok száma. 1770-ben megjegyzik, hogy az 51 család 254 személyéből sok az idegen nyelvű. A falunak előnye származott abból, hogy terményeit el tudta adni Kanizsán. Két évvel később már 56 jobbágyot számoltak meg. 1778-ban a földesúr Batthyány Ádám volt. A parasztok búzát, rozsot és zabot termeltek. Fityeház lélekszáma tovább emelkedett, a nevezett esztendőben 298-an éltek benne. Templommal, temetővel nem rendelkezett, saját tanítója sem volt. A helység a 18. századtól Szepetnek filiája, a gyermekeket az anyaegyház tanítója oktatta a faluban (egészen 1880-ig). 1780-ban 52 irtásbirtok és 157 3/4 kaszás rét olvasható az összeírásokban. A település határa ebben az időben tágas, erdeje bőséges. Népessége 1786-ban 378, míg 1792-ben - amikor Batthyány Lajos a tulajdonos -397 fő. Egyes források a század utolsó éveiben még magyar falunak titulálták, a 19. században azonban már horvátként tartották számon. 1802-re 551-re nőtt a lakosság száma, 1819-ben pedig 76 házban 581 -en éltek. Utóbbi évben már a saját boruknak saját háznál történő kimérési jogáért is 60 Ft árendát fizettek a szerződésük értelmében. Az 1828. esztendei összeírás szerint a 649 főből 107 adózott. A lakosok kétnyomásos gazdálkodással búzát, rozsot, árpát és zabot termeltek. Mind többen süllyedtek zsellérsorba. 1847 után 7 úrbéres telek volt a faluban, mellettük 92 zsellér. 1870-ben még nagyon alacsony volt falu kulturális szintje, az adatok szerint 628 analfabéta volt, a tíz évvel később létesített iskola azonban jelentősen hozzájárult a szellemi fejlődéshez. A gazdasági előrelépést az segítette, hogy ez idő tájt (a 70-es években) Fityeház a Nagykanizsa-Pécs vonalon vasúti megállót kapott. Ekkor irtatták ki a települést övező öregerdő egy részét is, melynek következtében újabb szántóhoz jutottak. Legelőt viszont továbbra is a szomszéd községek határában kellett bérelniük. Elsősorban burgonyát, kukoricát és rozsot termeltek és főleg szarvasmarhát, sertést, baromfit tartottak - halászattal, valamint gyűjtögetéssel foglalkozott. A községi elemi iskola 1925-ben két tanerővel működött. Három kis szatócsüzlet, egy kovács és egy molnár is volt itt. A lakosság életét még mindig a szegénység jellemezte, mindössze két parasztnak volt tíz holdnál több földje. Hg. Batthyány Strattman László 421 holddal rendelkezett, mely főként erdő és rét volt. A népesség fokozatosan emelkedett, 1910-ben 820, 1920-ban 928, míg 1923-ban 1032 lélek élt a településen. Az emberek mintegy 96%-a horvát anyanyelvű, a magyarság 4%-ot tett ki. Szinte valamennyi lakos katolikus vallású volt. Tovább nőtt az írni-olvasni tudók száma is (1930: 727 fő). 1938-ban új iskolaépületet adtak át. A század első felében sok fiatal summás munkával kereste meg a kenyérrevalót, többen próbáltak a vasútnál is elhelyezkedni, volt, aki kivándorolt Amerikába. A Mura és a Principális-csatorna közelsége miatt a halászat továbbra is jelentősnek mondható, a háziiparok közül pedig a vesszőfonást kell kiemelni. Kitűnő takácsaik voltak, a délszláv közösségeket ők látták el a szükséges termékekkel. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. 1960-ban még 1019 fő élt a faluban, ekkor a lakosság 70%-a volt horvát nemzetiségű. A népesség utána fokozatosan csökkent, az említett évhez viszonyítva 25%-ot, hiszen jelenleg 762 ember lakik itt. A horvát nyelvet (anya-) ma már csak az idősebb korosztály beszéli. Az aktív dolgozók száma 441, a munkanélküliek aránya 6-7%. A község általános iskolájának körzetesítésére 1974. szeptember 1-jével került sor. Ez annyit jelentett, hogy az 1-3. osztály maradt helyben, s az intézmény Murakeresztúr általános iskolájának tagiskolája lett. A tanulók létszáma a körzetesítés előtti tanévben 127, utána 55 fő volt. Az oktatást 4 pedagógus végezte, egy tanár egyúttal a tagiskola vezetői feladatait is ellátta. 1991-ben visszatelepítették a felső tagozatot, így szeptemberben 8 osztállyal indult meg a munka. 14 pedagógus kezdett dolgozni 80 gyermekkel. Ebben az esztendőben született meg a döntés arról, hogy az önkormányzat tatarozza és bővíti az iskolaépületet. A beruházás 1992-ben kezdődött el, 1994-ben fejeződött be, értéke pedig 35 millió Ft. Az addig szükségtantermekben is zajló oktatás 1994. szeptember 1-jétől szép és korszerű körülmények között folytatódhatott. Az óvoda 1955-ben készült el, 1986-ban, majd 1997-ben felújították, s jelenleg is működik napközi otthonos rendszerben. 1959-ben kultúrház épült mozival - lakossági összefogással, ezt 1985-ben renoválták. A kulturális igényeket a könyvtár is kielégíti. A település legjelentősebb rendezvénye a pünkösd napján tartott falunap és búcsú. Az iskola legutóbbi bővítésével felszabadult egy tanterem - az ún. kápolnás iskola -, amelyet a korábbi években a fityeháziak templomként használtak. 1994-95-ben az önkormányzat, a katolikus egyház, valamint a lakosság pénzbeni és munkával való hozzájárulásával az épületet felújították és átalakították, így ma újra templomként funkcionál. Felszentelése 1995-ben pünkösd napján történt. A falu lakosai 100%-ban katolikus vallásúak. Az orvosi rendelőt 1965-ben létesítették. 1990-ben a sportszerető fiatalok - különböző támogatások segítségével és nem kis összegű önerővel - sportlétesítmény építéséhez fogott, s ez egy év múlva el is készült az öltözővel, klubhelyiséggel együtt. Az egészséges életmód gyakorlásához és a sporttevékenységhez nyújt lehetőséget a futball-, kosár-, kézilabda- és futópálya. A sportegyesület labdarúgó csapata a megyei bajnokságban szerepel évek óta. Fityeház 1942-ben kapott kövezett utat. 1988-89-ben aszfaltburkolatot tettek a Petőfi és a Rákóczi utcára, a portalanítottak aránya. 1949-ben történt meg a község villamosítá- sa. 1976-ban a lakossági önerő bevonásával épült meg a vízvezetékrendszer. A 251 lakás mindegyikében van vezetékes ivóvíz. Megoldott a szervezett kommunális szilárd hulladékgyűjtés is. 1994-ben szintén önerőből kezdődött a cross-bar rendszerű telefonfejlesztés, jelenleg a házak 45%-a telefonnal ellátott. A helyi kábeltelevíziót a lakások 60%-ában tudják fogni, a falutévé rendszeresen jelentkezik önálló műsoraival. A földosztáskor 178 gazda kapott birtoklevelet. A Győzelem Tsz 1949-ben alakult meg. A falu 1959-től termelőszövetkezeti község, a Hunyadi Tsz szintén ekkor jött létre; taglétszáma 1965-ben 214 fő volt. Öt évvel később azonban Murakeresztúr és Fityeház szövetkezetei egyesültek. Új Élet MGTSZ néven - előbbi székhellyel. A termelőszövetkezetek körzetesítése 1974-ben ment végbe, amikor megalakult a Muramenti MGTSZ, ahová Fityeház is tartozott. A tsz végül 1997. januárjában megszűnt. Az ott dolgozók munkanélkülivé váltak. Az új gazdaszövetkezet (Murakeresz-túron) már csak kis létszámot tud foglalkoztatni. A kárpótlás során földhöz jutott emberek közül kevesen gazdálkodnak birtokukon a művelést segítő gépek hiánya miatt, a juttatott földek nagy részét tulajdonosaik bérbe adták. Állattartást is csak saját céljukra, szükségletükre folytatnak a lakosok. A munkaképes korú lakosság a murakeresztúri vasútállomáson, nagykanizsai üzemekben és az önkormányzat intézményeiben dolgozik. A községben működik a BEATO Bt., amely szarvasmarha-tenyésztő telepet üzemeltet. A 21 vállalkozó mellett 2 vegyesbolt és 2 vendéglátó egység található. 1991-ben a falu első és második („Életkapu") emlékművet a forradalmak és szabadságharcok emlékére állíttatott fel az Alkotmány téren. Ugyanitt műemlék jellegű látnivaló a Piéta szobor, mely népies későbarokk stílusban készült 1809-1814 között. Alsó, szélesebb talapzatának két oldalán Szent Flórián és Szent Vendel szobra van, a magasabb, keskenyebb középső részen helyezkedik el maga a Pieta-szobor-csoport. Fityeház az 1990-es választásokig Murakeresztúr társközsége volt. A társközségi lét rányomta bélyegét a településre, fejlesztés - a kisebb felújításokon kívül - ezekben az években nem történt. A rendszerváltás nagy változást hozott a helység életébe. A megválasztott új önkormányzat legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy a falu további elhalásának gátat vessen. Az utóbbi időben sokan visszatelepültek. A célok megvalósítása érdekében 1990-ben 15 építési telket értékesítettek, amelyek mára beépültek, ez lett Fityeház legújabb utcája. Az 1994-es helyi választásokkor a képviselők független, kisebbségi jelöltként indultak és kerültek megválasztásra. Az önkormányzat az alakuló ülésen települési kisebbségi önkormányzattá alakult, s ma is így működik. 1995-ben a település testvérközségi kapcsolatot hozott létre a horvátországi Donji Vidoveccel. Fityeház a közelmúltban erőteljesen fejlődött, 1998-ban több 100 millió Ft-os beruházás kezdődik a szennyvízcsatorna és gázvezeték építésével. A tervszerű fejlesztés, gazdálkodás, a lakók szorgalma biztosítja a lehetőséget arra, hogy a falu fokozatosan szépüljön, gyarapodjon a jövőben is. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Takács Balázs polgármester Takács István, Takács József alpolgármesterek Or. Balázs Sándor jegyző PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 36,27 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: .16,37 millió Ft Helyi és átengedett bevételek.... 0,3 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 15,74 millió Ft Hitelfelvétel: 3,86 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 0,84 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 0,84 millió Ft Építményadó: 50 Ft/m2/ing Telekadó: 3 Ft/nf/év TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 251 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások:... 100% Telefonnal ellátott lakások aránya: 32% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:. 60% Burkolt (portalanított) utak: 45% FEJLESZTÉSI TERVEK: Szennyvízcsatorna-hálózatkiépítése P INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya RENDEZVÉNYEK: Pünkösd Napi Búcsú - Pünkösd Napja TESTVÉRTELEPÜLÉS: Donsi Vidovec - Horvátország MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
